2016. március 30., szerda

Növényifestett cikkcakksapka

Hát, lehet, hogy a chevron minta már olyan rég van divatban, hogy ki is ment belőle, sőt, biztosan az ombre iránti lelkesedés sem tart már sokáig, ennek ellenére én épp most kötöttem bele ezeket egy még-épp-hogy-csak-trendi sapkába. De mivel a trendek úgysem annyira foglalkoztatnak, illetve, egytől egyig mindet épp a végén, vagy csak az elmúltával kezdem el megszokni és megkedvelni, ha egyáltalán megkedvelem, így aztán ez a sapka épp hozzám való. A növényi festésű fonalakból , miután megkötöttem a kardigánomat, még maradt egy csomó, és a színes-mintás kötést (nem tudom mi a neve, intarzia?) is ki akartam próbálni idén. A dologhoz EZ a sapka hozta meg a kedvem, és EZ, de nem akartam egyből egy előre adott mintával gúzsbakötni magam.
Azt hiszem, a színes fonalak váltogatása nem az én műfajom, nem élveztem a műveletet különösebben, és nem is vagyok elégedett a végeredménnyel. Bár az öblítés-szárítás után elfogadhatóbb lett a kötéskép, mint amilyen előtte volt (lásd a második képen), de még mindig nem az igazi. De azért nem bánom, hogy kipróbáltam.

A sapka alapszínét bodza adta, az első cikkcakk gilisztaűző varádics, a második sárgarépa levele és hagymahéj, a harmadik pedig zölddióburok.

Egy kis koratavaszi kaland volt ez - és azt hiszem, sapkából idén elég is lesz ennyi. Jöhetnek a kendők és a kardigánok!

2016. március 21., hétfő

Semmicske sapkácska

Az elmúlt időszakban három sapkát is fabrikáltam, az előző posztbéli csavartat, ezt az egyszerűt, és még egy cikkcakkosat is (erről később). Ezt a csíkosat a februári lilás kendőmhöz kötöttem, mert volt még pici a csodás Malabrigoból, és a lilából is egy kevés, meg tettem hozzá egy kis maradék zöldes alpakát, ami szintén előfordul a színes fonal árnyalatai közt. Épp a mostani átmeneti időjáráshoz jó, főleg olyan napokra, amikor nem akarok nagyon virítani. Szeretem.

2016. március 17., csütörtök

Csavart sapka

Ezt a vadkacsakék Malabrigo Rios fonalat születésnapomra kaptam, és mindenképp valamilyen csavaros sapit szerettem volna belőle, aztán végül erre esett a választásom: Cable hat. A minta remek, ingyenes is, rajzos is, szép is, a méret tökéletes lett, mégis utáltam kötni, annyi macera van a rengetegcsavargatással. Legalábbis én már alig vártam hogy befejezzem.

 Kicsit aggódtam, hogy túl hamar jön a nyár, és nem tudom hordani, de aztán mégis visszatért a hideg - legalább ennyi örömöm volt benne. Jó meleg ez a fonal, és a képhez képest sokkal zöldebben virít. (lásd alább az első kép). Szeretnék idén kötni hozzá egy ginko kendőt, az alábbi Ninafonalból, amire egy adventi lakásvásárban csábultam el. (El is kezdtem, mert mindig kell egy egy-fonalas, egyszerű kötnivaló is a táskámba, apránként elkészül majd.) És ki akarom próbálni az egyujjas kesztyűkötést is, talán a lámpás árnyalatú Malomból.

Ahhoz képest, hogy tavaly ősszel megállapítottam, hogy rengeteg fonalam van raktáron, és nincs is szükségem semmire, nagyon nagy örömmel vettem még egy csomót januárban, a szülinapi ajándékutalványokból:
 Most aztán tobzódhatok! Nemsokára a bordó békát fogom kardigánná kötni...